Zalaegerszeg bemutatása

Zalaegerszeg Zala megyénk székhelye a Nyugat-Dunántúlon terül el. A zöldterületben gazdag várost a Zala folyó szeli ketté. Közel helyezkedik el az osztrák, a szlovén és horvát határhoz, valamint a Balatontól is csupán 45 km-re fekszik Zalaegerszeg. A Budapesttől 225 kilométerre lévő várost a legegyszerűbben az M7-es autópályán Nagykanizsáig, majd a 74-es úton optimális megközelíteni.

Várostörténet rövidre fogva

Zalaegerszeg első írásos forrása az 1200-as évekből származik, ám a régészeti leletek bizonyítják, hogy a vidék már az ősidőkben is lakott volt. A 14. században a még Egerszegnek hívott település a környék legnagyobbika volt, az adóból is neki jutott a legtöbb. A 15. században megkaphatta a mezővárosi kiváltságokat, így szép fejlődésnek nézett elébe az egyre gyarapodó lakosság. Ám a 16. században a fejlődés visszaesett, pláne mert jöttek a törökök, így kellett is egy várat építeni, ami egy darabig kitartott, ám 1664-ben elfoglalták a törökök.

A 18. században vált Zalaegerszeg megyeszékhellyé. A városnak viszont igazából még a 19. században sem volt nagy szerepe az iparban és a kereskedelemben, még a kultúra és oktatás tekintetében is beelőzték a megye más nagyobb városai, mint Keszthely vagy Kanizsa.

Ahhoz, hogy az első vasút a városba zakatoljon egészen 1800-as évek végéig kellett várni. Ekkor épültek meg a város legjelentősebb intézményeinek épületei, ám a nagy fejlesztések közepette a város súlyosan eladósodott, és a 20. században egy igen elmaradott településként volt a zalai megyeszékhely elkönyvelve.

Zalaegerszeg gazdasági fejlődése

A város fellendülését az 50-es évek hozták meg, ekkor létesült a ruhagyára, majd az élelmiszeriparon belül a sajt-, vaj- és tejgyára, a húsfeldolgozó gyár, továbbá az építőiparon belül az aszfaltgyár vagy a kerámiagyár. Közben nem elhanyagolható tényezővé vált a környék olajmezőinek feltárása. Azonban az ipar fellendülése mellett a város infrastruktúrája nem fejlődött.

A rendszerváltás után sok nagyüzem bedőlt. A városban a 90-es évek derekán jeletek meg a multik és aztán sorra alakultak az ipari parkok. Ma már Zalaegerszeg 4 ipari parkkal büszkélkedhet a 90-es években meglóduló gazdasági fejlődése még ma is töretlen. Sajnos az infrastruktúrában nem történek jelentős változások és ezt a város lakosainak a száma is megsínyli. 2010-ben a teljes népesség alig haladta meg a 61 ezret.

Napjainkban a város nagyjelentőségű tevékenységei között szerepel az erdőgazdálkodás, a növénytermesztés és a vadgazdálkodás. Ezek a környezet adottságai miatt is váltak döntő fontosságúakká, hiszen a Zalai-dombság és a Göcsej tájegysége vadban és erdőben gazdag. A fantasztikus természet miatt a térség egyre nagyobb szerepet kap már a turizmusban is. Zalaegerszeg kiemelt látnivalói a Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Göcseji Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum.

Szerző: GE - varosom.hu